Épp itt az ideje, hogy írjak

Rettenetesen sok minden történt és változott mióta nem írtam. Nehéz is írnom, mert nehéz dolgok változtak és sok idő eltelt.
Voltak látogatóim ez részben jó volt részben kevésbé, de azért még lehet jönni :)
Már Advent van, de itt semmiféle adventi idő nincs, száraz őszi idő. Még koszorút sem csináltam mi nem vall rám. Az elmúlt napokban a karácsonyi képeslapokkal foglalatoskodtam, igyekszem lendületbe hozni az üzletet, de nehéz rávennem magam, itt is köszönöm Apa a sok segítséget és a biztatást!
Az egyetemre járok, de nem mondanám, hogy szorgalmasabb lettem mint voltam, egyre többet értek lengyelül, de megszólalni még mindig nem nagyon megy. Remélem majd egyszer csak elkezdek beszélni és majd csak beszélek és beszélek és beszélek. Egyébként egyre ügyesebben közlekedek. Már többféle képpen el tudok menni az egyetemre és mindenhová ahová csak akarok és kez összeállni a fejemben Varsó térképe. Az a projekt fényképezgetés is sokat segített ebben, mert ahogy utazok látom, hogy há én itt voltam és ez itt van, ilyen közel, és e mellett. Szóval most olyan mint mikor Pesten járkáltam és rájöttem, hogy a Ráday meg a Kálvin tér milyen közel van egymáshoz és hogy hol van a Deák tér. De sajnos Varsó nem olyan mint Pest, hogy bemegyek a központba és ott mindent megtalálok, vagy végigmaegyek a körúton és biztos, hogy lesz egy textilbolt és mellette egy röltex. A papírboltról nem is beszélve. Egy délelőttöm ráment, hogy vegyek egy pár sima A/4es papírt. Remélem előbb utóbb mindent megtalálok.
Most épp azon igyekszem, hogy kint maradhassak következő félévben erasmus nélkül. Az egyik tanárommal vagyok nagy levelezésben, remélem a végén megengedi, hogy nem hivatalosan itt maradhassak. Nagyon sok idő lenne itt járni az egyetemre következő félévben is és szakdolgozatot is írni és rajzolni és varrni. De nagyon szeretnék maradni. Ezek történnek velem mostanában. Már nem nagyon járok városfelfedezésekre, elég hamar besötétedik és szeretek reggel sokáig elmolyolni bár elég korán szoktam kelni, bár dél előtt szinte sosem tudok elindulni itthonról. De a környékünket kezdem felfedezni. Tudok itt egy pékséget és nagyon kedves az eladónéni, meg egy jó papírboltot ami egész jó nekem, persze pont az a fajta toll nincs amire szükségem lenne.
Most hétvégén megyünk Erasmusos kirándulással Toruń-ba, nagyon várom.Megyünk majd korcsolyázni és mézeskalács gyárba is. És ami a legjobb az erasmusos diákok közül csak 5-en megyünk pont akik jóban vagyunk, csak a három olasz hiányzik majd. Szóval biztos jó lesz. Ebből az is kiderült, hogy vannak barátaim :) Velük néha összejárunk, beszélgetünk, főzünk, múlthéten jazz koncerten voltunk. Nálam is voltak már főzni. Lengyel barátim is vannak, a két lány akiket régről ismerek velük is szoktam találkozgatni az mindig kedves és Adam barátival is nagyon jóba lettem, szinte minden hétvégén találkozunk. Kedvesek, sokat nevetek mostanában. És lengyelül beszélnek hozzám ami jó. És igyekeznek nem engedni, hogy angolra váltsak. Mert mostanában, hogy nem tudok beszélni, csak érteni angolul szoktam válaszolni, ha hagynak. De szerencsére nem nagyon hagynak.
Szóval ezek vannak többnyire vagyis semmi különös. Majd megyek haza Karácsonyra, remélem minél több mindenkivel tudok találkozni.
Puszik
(hamarosan képeket is töltök fel ide)